Tisztelt Magánszállásadók!
Az alábbiakban tájékoztatjuk Önöket a magánszállásadói tevékenységet érintő aktuális jogszabályváltozásokról.
Az engedélyezést érintő változások
Szálláshely üzemeltetési engedély :
2009. október 25-étől hatályba lépett a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Kormányrendelet, amelynek következtében az egyéb szálláshelyek közé lettek átsorolva a falusi szálláshelyek 2009. december 31-ig. Az új jogszabály hatályba lépésével egyidejűleg hatályát vesztette a magánszálláshelyek idegenforgalmi hasznosításáról szóló 110/1997. (VI.25.)) Korm. rendelet, amely alapján kapták meg magánszállásadói engedélyüket.
A korábban falusi szálláshelyként nyilvántartásba vett szállásadók esetében nem kell külön kérelmezni a szálláshely üzemeltetési engedélyt, mert a jegyző ezt automatikusan megteszi, ha szállásadó megfelel a kormányrendeletben meghatározott alapkövetelményeknek, továbbá a férőhely száma a 8 szoba 16 ágyat nem lépi túl.
Az újonnan (október 25-e után) üzemelni kezdett szálláshelyek esetében nem nyilvántartásba vétel, hanem szálláshely üzemeltetési engedély iránti kérelmet kell a jegyzőhöz benyújtani. Egyéb szálláshelyek esetében, így a falusi szálláshelyeknél is az engedély kiadásához nincs szükség szakhatósági hozzájárulásokra. Akinek a férőhely száma meghaladja a 8 szoba 16 férőhelyet, annak nem automatikus az átsorolása, hanem döntenie kell arról, hogy a későbbiekben milyen módon kívánja tovább folytatni a tevékenységet, egyéb szálláshelyként vagy panzióként.
Minden szálláshely csak egy szálláshely üzemeltetési engedéllyel rendelkezhet.
Fentiekre tekintettel a korábbi magánszállásadói tevékenységgel rendelkezők automatikusan átsorolásra kerültek az egyéb szálláshely kategóriában.
A tevékenység adózását érintő változások:
2010. január 1-jétől megszűnt a 800.000.- Ft összeghatárig szóló adómentesség !
2010-től a magánszemélyeknek a 2009. évről tett adóbevallásukban nyilatkozniuk kell, milyen adózási formát választanak. Az alábbiak közül választhat a szállásadó:
I. Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet terhelő adófizetési kötelezettség meghatározására a magánszemély két mód közül választhat:
1. A bérbeadó (vendéglátó) magánszemély elkülönülten adózó jövedelemként kezeli a bérlő (vendég) által fizetett bérleti díj (szállásdíj) összegét, mely után 25 % személyi jövedelemadót kell fizetnie. Ez esetben a magánszemélynek nem kell összevonnia más jövedelmeivel az ebből a tevékenységéből származó bevételét, és esetlegesen e miatt nem fog a magasabb, 32 %-os kulcsú sávba esni, viszont költségek érvényesítésére nincs lehetősége.
Azonban ha az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió Ft-ot, akkor a teljes összeg 14%-ának megfelelő mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Ezt mindaddig kell teljesíteni, amíg az egyéb jogviszonyában a jövedelme után a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék, illetve a havi 4500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék és a 14 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás éves szinten együtt el nem éri a 450 ezer Ft-ot.
2. A magánszemély a bérbeadásból származó jövedelmét összevonás alá eső jövedelemként, az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint állapítja meg. Ebben az esetben a jövedelem a bevétel 90 %-ában, vagy a bevétel és a bizonylattal igazolt költségek – a költségeket a bevétel összegéig lehet elszámolni - különbözeteként állapítható meg. A bevétel és bizonylattal igazolt költségek különbözeténél a költségeket a bevétel összegéig lehet elszámolni, nem csak annak 50 %-ig!
Végül a magánszemély az összevonás alá eső jövedelmeihez (pl. munkabér, nyugdíj, stb) hozzáadja a bérbeadásból származót, és a két kulcsos adótábla (17%, vagy 32%) szerint fog adózni - attól függően, melyik sávba esik. Az ingatlan bérbeadási tevékenységből származó jövedelemre tekintettel már év közben is adóelőleget kell fizetni. A levont adóelőleget minden negyedévet követő hónap 12-ig kell az adóhatósághoz befizetni.
Mindkét, fentiekben említett esetben megfelelő a sorszámozott lapokból álló bevételi nyilvántartás vezetése! Pénztárkönyv alkalmazása nem előírás.
II. Választható a tételes átalányadózás is (falusi szállásadó, fizetővendéglátó magánszemélynek egyaránt), ahol az adó mértéke szobánként 32 ezer forint, és amelyet nem egy összegben kell megfizetni! Az éves adótételt negyedévenként egyenlő részletekben elosztva kell előlegfizetési kötelezettségként teljesíteni, függetlenül attól, hogy az adott időszakban volt-e bevétele a vendéglátónak vagy sem. Az előleget a negyedévet követő hónap 12-ig kell megfizetni. A tételes átalányadózás összegét (32 ezer forint) 20 % egészségügyi hozzájárulás is terheli!
Feltételek: nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében – üdülés, pihenés céljából közvetlenül magánszemély(ek)nek nyújt szállást ugyanazon magánszemélynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. E tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja.
Az adózásról az APEH kirendeltségeken lehet bővebb felvilágosítást kérni.
Kérem, hogy a szállásadói tevékenységét érintő esetleges változásokat (szobák, férőhelyek számának változása, tevékenység megszüntetése stb.) írásban szíveskedjen bejelenteni.
Tisztelettel:
Mátraszentimre, 2010. január 29.
dr. Bekecs Andrea jegyző
