Mátraszentimre

Római katolikus templom

A második világháborút követően Mátraszentimrén az üresen maradt házakba lassan tért vissza az élet. A településen két ilyen árván maradt parasztházat kapott a plébánia. Ma az egyikben a plébániahivatal működik, amit 1977-78-ben építettek fel a régi ház helyén. A másik vályogház helyén pedig 1980-ban szentelték fel a község központjában az új római katolikus templomot Németh Mária tervei szerint. Freskóját Kákonyi Asztrik festette. Belső berendezése egyszerű, meghitt. A templom falán olvashatók Sík Sándor szép sorai a Mátráról.

Cserkő-bánya pihenő

A templom melletti utcán felfelé indulva a település szélén - ahol a Bőgös-rétre induló, Szénégetők útja kezdődik - az egykori bánya helyén ma pihenő fogadja a kirándulókat. A területet néhány éve pályázati források segítségével parkosította az önkormányzat. A pihenő területén tábla ismerteti a mátraszentimrei bánya történetét.

Üveghuta

Érdekes látnivaló, egyben kellemes túra is az egykori üveghuta helye. Mátraszentimrétől gyalogosan a Z kocka jelzésen jutunk le a Csörgő-patak völgyébe. Az autóbuszmegálló és cukrászda melletti Eötvös utcán indul a jelzés, lejtős terepen érünk le a Csörgő-, Gedeon-, Hutahelyi-patak összefolyásához, ahol a kis tisztáson az önkormányzat emléktáblát emelt az egykori üveghuta helyén.

Magyarország területén a Mátrában találjuk a legnagyobb összefüggő erdőket, de még inkább így volt ez évszázadokkal korábban. Azt, hogy igazi ősrengeteg volt a Mátrában a 18. században, meggyőzően bizonyítja az első katonai felméréshez kapcsolódó országleírás, amely még száraz időszakban is nehezen járható utakról, vízmosásokról, s akár is lóval is áthatolhatatlan erdőkről szól. A mátrai erdők a korai középkortól sok hasznos nyersanyagot kínáltak az ott élő embernek. A tűzifán kívül a szénégetés, hamuzsírfőzés, valamint az üvegipar kialakulásának egyéb alapvető feltételei adottak voltak.

Az üveggyártás alapanyaga a homok, a mészkőliszt és a bükkfahamuból nyert hamuzsír volt. A gyártáshoz 2 rész hamut és 1 rész homokot, vagy apróra tört kvarctartalmú kőzetet kevertek össze. A homokot, vagy kőzetet vízben tisztították, ehhez jelentős mennyiségű víz kellett. A középkorban ezért az üveg feldolgozásához szükséges üvegcsűröket a vízfolyások mellé építették, s az üvegcsűrökben három kemence elegendő volt az üvegkészítéshez. A 18. sz. második felétől egy negyedik kemencét is használtak, mégpedig az ablaküveg gyártáshoz. Az üveghuta épületei voltak a kemencék fölé emelt központi épület, kőtörőmalom, hamuzsírégető, fazekasház, festőház, köszörülőműhely, csiszolóműhely egészítette ki. Emellett a hutásmester és a munkások házai, istállók, csűrök és raktárak. Szinte egy kis falunak feleltek meg ezek a létesítmények. Egy nagyobb üveggyártó területe 10-12 holdat tehetett ki a 18. sz.-ban.

A Mátra nyugati nyúlványai által körbefogott völgyben, a Kövicses-patak mentén a 18. sz. első felétől a 19. sz. elejéig négy üveghuta is keletkezett a hasznosi erdőkben. Közülük legkorábban létesült az az üvegolvasztó telep, amely a pásztói apátság birtokán épült. Ez a terület napjainkban Mátraszentimre községhez tartozik. Ennek a hutának a felszíni maradványai a falu határában a Hutahely nevű réten, a Hutahelyi-patak és népi nevén Gedeon-pataknak nevezett vizek összefolyásánál a felszínen láthatók voltak 1964-ben, az ásatásokkor. Ez az üveghuta 1741 nyarán létesült, építtetője Dalmata Ferenc, a pásztói apátság jószágkormányzója volt. Az üveghuta 1741-1780 között működött, ám ezalatt az idő alatt egy folyamatosan üzemelő erdei üvegcsűr környékéről kipusztították az erdőt. Valószínű - ezt a személynevek is bizonyítják - , hogy a megszűnt apátsági huta munkásai Almásyak üzeménél vállaltak munkát. Ez a magyarázata annak, hogy a ma Őshutának, vagy Hutahelynek nevezett telep nem vált idővel lakottá, mivel a műhely alkalmazottai elköltöztek onnan. 1780 körül újabb üveghuta létesült az Almásy család birtokán a Hutahelyi-patak mentén. A mai Mátraszentistván területén létesült Almásy, Felső, vagy Belső huta népessége a 19. sz. első felében több mint 150 ember volt.

A hasznosi üveghuták lakosai egyre újabb telepítvényeket hoztak létre, ezek egyike az 1800-as évek közepén "Kevicki Huta" néven szerepel. Alig harminc évvel később e telep helyét már egy összeírás "Ötház" néven jelöli huta nélkül. Ennek a településnek ismeretes egy - csak a helybeliek által használt szlovák - neve, Alkár. Amikor az üveghuta megszűnt, lakott településsé vált, Ötház, vagy Ötházhuta néven - ez ma Mátraszentimre.