Galyatető

Történet

"Ha Kékes a Mátra feje, úgy Galya annak dereka." - írta az 1909-ben megjelent gyöngyösi kalauz. A Mátra Egylet már a múlt század végén, 1894-ben épített itt menedékházat. Ez az épület az első világháború előtt tönkrement. Az 1921-24 között épült új épület a második világháború alatt pusztult el. Galyatetőn, hasonlóan a többi településhez, az 1960-as években indult meg a nagyarányú fejlesztés, ennek köszönhetően tucatnyi vállalati üdülőt, hétvégi pihenőházat emeltek. A Galyatetőre vezető út több pontjáról is nagyszerű kilátás nyílik a Kékes tömbjére. Kiváló kiindulópont gyalogos túrázásokhoz, több körtúrát is tehetünk Galyatető kiindulóponttal.

A település emblematikus helye a Hunguest Grandhotel Galya, vagy ahogyan még ma is emlegetik a galyai Nagyszálló. A hotel 1937-1939 között épült öthektáros területen. Korának luxus szállodájához minden építő anyagot szekérrel hordtak fel Gyöngyösről, illetve a környező településekről. A luxus mivoltát igazolja, hogy több, zárható garázzsal rendelkező melléképületben külön sofőr, illetve cselédlakásokat alakítottak az előkelő vendégek alkalmazottjainak elszállásolására. Már átadásakor rendelkezett uszodával, melyhez a vizet lajtoskocsikkal hordták fel Gyöngyösről. A szállodát eredetileg teljes önellátásra tervezték (üvegház, növények részére kialakított ún. előnevelők stb.). Az évek alatt neve változott, a kommunizmus alatt volt Élmunkás Üdülő, SZOT Szálló, majd ismét Nagyszálló. Nevesebb vendégei között volt többek között: Illyés Gyula, Németh László, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Honthy Hanna. A szállodában forgatták a Havasi napsütés című 1940-ben bemutatott filmet Tolnay Klári, Turay Ida és Csortos Gyula főszereplésével.

kodalyemlek3A leghíresebb vendég Kodály Zoltán volt Galyatetőn, aki már korábban is hosszú időt töltött Galyatetőn. Évekkel a második világháború befejezése után, 1954 tavaszán a Szakszervezetek Országos Tanácsa arról értesítette az üdülő vezetőségét, hogy a Nagyszálló első emeletén a 108-as és abból nyíló 107-es erkélyes szobákat Kodály Zoltán és felesége részére kell fenntartani rendszeres pihenőhelyül. A Kodály-házaspár az említett év nyarán jött először nyaralni a fenti szobákba, s ettől kezdve haláláig évenként többször is ezeket a szobákat vették igénybe. Általában egy-egy alkalommal tíz napot töltöttek a szállóban. Rendkívül boldog, majdnem 50 évnyi házasság után 1958. november 22-én meghalt felesége, Sándor Emma. Galyatetőről 1959. április 3-án írott levelében így írt erről: „Itt vagyok újra, ahová 1941 óta minden évben eljöttünk, ahol minden bokor rá emlékeztet.” A szinte elviselhetetlen magány esztendeje után új házasságra határozta el magát, s a gyászév letelte után, 1959. december 18-án feleségül vette a nála öt évtizeddel fiatalabb, ma is élő Péczely Saroltát. Második feleségét is minden alkalommal elhozta Galyatetőre. Galyatetőn gyakori vendég volt Kodályéknál Palló Imre és családja. A kiváló operaénekest meghitt barátság fűzte Kodályhoz. A Mester több ízben kijelentette, hogy Palló Imre tudta leghívebben megszólaltatni énekes műveinek eredeti hangulatát, különös tekintettel a Háry Jánosra. Kodály rendszeresen igénybe vette a SZOT-üdülő úszómedencéjét és vízgyógyászati berendezéseit. A napot úszással kezdte. Egy alkalommal a medence szélén felejtette kedvenc aranyóráját is. A legenda szerint Kodály ekkor egy kis cetlire, melyet a medence mellett helyezett el, a következőket írta: "Felhívom a figyelmet, hogy itt hagytam aranyórámat, azonban nem az órát sajnálom, hanem annak jó puha bőrszíját. Egyébként órám már több percet késik."

Kodály hosszú hegyi sétái során felkereste a szomszédos településeket is, többek között Mátraszentimrét, mivel tudomására jutott, hogy ott Zakupszky László vezetésével egy nevezetes népi együttes működik, sőt a faluban még elevenen élnek az ott lakó szlovákok ajkán a régi énekek. Egyik látogatása során Kodály kiment a falu határába a krumpliszedők közé, meghallgatta éneküket. Örömmel látta, hogy az egyik terebélyes fa árnyékában egy fiatal anya bölcsőben ringatta kicsinyét, s közben hol szlovákul, vagy magyarul altatódalt énekelt neki. Kodály szeretettel hallgatta a fiatal édesanyát, majd erősen szemügyre vette a több évszázados hagyományt őrző bölcsőt, amely nem volt más, mint két erős villáskaró közé kifeszített lepedő. Kodály megkérte a fiatalasszonyt, Szabad Béláné, Gubala Rozáliát, hogy ismételje meg az altatódalt. Majd ezt követően mosolyogva szlovák nyelven köszönte meg az éneket, s bátorította a fiatalasszonyt, hogy a szüleitől, rokonaitól minél több népdalt tanuljon meg, s minél többet énekeljen kicsinyének.

A Hunguest Grandhotel Galyában ma emlékszobában látható Kisfaludy Stróbl Zsigmond mellszobra és Kodály zongorája, míg a falakon a Mester mátrai tartózkodása során készült fotók láthatók.

Kodály kápolna

0 kodalykapolnaA galyatetői kápolna a két világháború között épült a Nagyszálló vendégeinek lelki szolgálatára. A terület az igen nagy kiterjedésű birtokkal rendelkező egri érsekség tulajdona volt. Később a Nagy-Galya néven ismert területet eladták, így került állami tulajdonba. Mivel a polgárság kedvelt üdülőterülete volt a Mátra, így természetesnek tűnt, hogy a Nagyszálló előkelő polgári vendégei részére biztosított legyen a vallásgyakorlás is. 1941. szeptember 8-án, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel a kápolnát. A kápolna harangján a következő felirat olvasható: „Ezt Szmrecsányi Lajos egri érsek ajándékozta, amikor hős honvédeink a Donnál a vörös áradat ellen harcolnak. 1942.” A kápolna igazi értékét és sajátosságát az adja, amire ma bronz emléktábla emlékezteti mindazokat, akik betérnek ide. A bejárattól balra emléktáblán olvasható, hogy Kodály Zoltán a templom közelében komponálta a Csendes misét. A 20. század legnagyobb magyar zeneszerzője igen gyakran pihent Galyatetőn. A Csendes mise 1942-ben született, melynek sorai „Missa brevis, in tempora belli”, azaz „Csendes mise háborús időkben”. A kápolna üvegablakait is érdemes megtekinteni. Európai hírű művész, Sztehlo Lili tervezte őket. A színes üvegablakok között ott találjuk a Magyarok Nagyasszonya motívumát. Az elmúlt évtizedekben újabb üvegablakokkal bővült a templom, melynek tervezője Csiby Mihály. Az egyik üvegablak adományozója Emma asszony, Kodály felesége volt. A templomban ma az a harmónium található, amelyen annak idején gyakran játszott maga Kodály Zoltán is, aki többször helyettesítette a gyöngyösoroszi kántort, főleg télen, nagy havak idején. Tréfásan ezért galyai segédkántornak nevezte magát.

Nem véletlen, hogy 1991. június 30-án, miután az idegen katonai megszállók utolsó képviselője is távozott az országból, Für Lajos honvédelmi miniszter épp e falak közül köszöntötte a rádió hullámain keresztül is a szabadság napjának eljöttét. A kivételes, ünnepi beszéd helyszínének kiválasztásakor eszébe juthatott Für Lajosnak az is, hogy az 1956-os forradalom idején Galyatetőn rekedt Kodály éppen e mátrai magaslatról próbálta latba vetni tekintélyét, világhírnevét –a forradalom védelmében, Magyarország függetlenségéért.

Galyai-kilátó (Péter-hegyese-kilátó)

galyakilato3A 960 méter magasan álló Péter-hegyese kilátó 1934-ben épült, öt évvel megelőzve a galyatetői Nagyszálló átadását. Eredeti magassága 17 méter volt, néhány éve még rozsdás és rozoga belső csigalépcsőn lehetett feljutni a tetőteraszra, a kilátást több oldalról is akadályozták a környező fák koronái. A Magyar Természetjáró Szövetség 2015 szeptemberében adta át a nagyközönségnek a felújított Péter-hegyese-kilátót. A kilátóhoz vezető klasszikus lépcsős ösvény és a Nagyszállóval szemközti, azzal azonos mátrai andezit kő falazatú, leromlott állapotú kiszolgáló épület, valamint a közeli kiszolgált nyilvános wc és romosodó volt iskolaépület a kilátóval együtt komoly fejlesztési lehetőséget nyújtó együttest jelentett. Együttesen újult meg így a kilátó és épült fel a turistacentrum. Tervezői Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron. Érdekesség, hogy a statikai tervezést Puskás Balázs végezte, akinek édesapja tervezte a galyatetői nagyszállót.

A kilátó fontos helyet tölt be nemcsak a mátrai turizmusban, hanem szervesen illeszkedik az Országos Kéktúra mozgalomba is, hiszen hazánk második legmagasabb pontja Galyatető.

Az új kilátó külsejében megőrizte a régit, mégis új külsőt kapott. Eredeti magasságát megemelték, külső kettős lépcsőspirált – egy a felkaptatóknak, egy pedig a lefelé érkezőknek – építettek, amit a kiszélesített acélszerkezetre húzott rozsdamentes, kézi fonású sodronyból készült hártyával borítottak. A kilátó átalakításakor a belső tömeg felszabadulása egy egyedülálló funkcióbővítést tett lehetővé, amely nem várt romantikával dúsítja a programot. A felső részben három, egyenként 3x3 méteres „kamrát”találunk, amelyek nappal sajátos hangulatú pihenőterek, éjszaka pedig szél és esővédett bivakhelyként, menedékhelyként funkcionálnak. A kamrák bejáratainak körformája (melyek rozsdamentes acélból készült hobbitajtókkal zárhatóak) nem öncélú design elem, hanem a pihenő nélküli lépcsőkarról nyíló bejárat építészeti problematikájára adott geometriai válasz. Ezt a motívumot folytatva a három helyiség változó méretű, szabálytalanul elhelyezett körablakokon keresztül kapja, illetve – s ez fontos – adja a fényt. A már említett emblematikus szerepre ráerősítve ugyanis a körablakok a nemzeti trikolór színeinek megfelelő színes üvegezést kaptak, így az éppen nem használt bivakhelyek sötétedés után lámpaszobákként működnek. Az eredmény a belső terek csodás fényjátéka, és egy kevésbé explicit, játékos szimbolika.

Turistacentrum

turistacentrum3Korábban a galyatetői nagyszálló munkásszállójaként és raktáraként működő épület az utóbbi években kihasználatlanul, elhanyagoltan állt a mögötte lévő nyilvános vizesblokkal együtt. Elsőként a tetőt bontották le, majd hozzáláttak a bővítési munkálatokhoz Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron többszörös Kinizsi 100-as teljesítménytúrázó építész tervei alapján. Az ökoturisztikai központ intelligens házként működik. A szekrények, a zuhanyzó, illetve maga a bejárat is mágneskártyával nyitható. A fűtés hőszivattyús rendszerrel történik, padló- és falfűtés működik, a közös helyiségben pedig alkalmanként a nagy kandalló szolgáltatja a meleget. A szállás emellett környezetbarát is, a tetőn napkollektorokat, az udvaron napelemeket helyeztek el, ezek felelnek a meleg vízért és az áramért. A földszinten recepció, bisztró, mosdók, sítároló, konyha, valamint kiszolgáló helyiségek találhatóak, és kialakítottak egy fürdőszobával ellátott akadálymentesített szobát is. Az első emeleten 5 darab 2-4 ágyas, mosdóhelyiséggel ellátott szoba, a második emeleten pedig a dormitórium, a bakancsos szálláshely kapott helyet. Itt 4 ágyas fülkéket alakítottak ki közös fürdőszobával. A turistaháznál kempingezési lehetőség is adott.

A centrum egyik különlegessége, hogy zarándokhelyként szintén funkcionál: a szellemi felfrissülésre vágyók is megtalálják a kedvükre való kikapcsolódási, feltöltődési lehetőséget. Udvarán úgynevezett „csendes helyiség” található, amelynek ablakai nincsenek, a fény a Göncölszekér, illetve a Kisgöncöl formában elhelyezkedő réseken keresztül szűrődik be az észak felé tájolt szobába.

A Galyatető Turistacentrum azok számára is tartogat meglepetéseket, akik nem szállnak meg a házban: hazánkban elsőként, egyedülálló módon ugyanis itt valósul meg tesztközpont és üzlet, ahol az outdoor sportok rajongói cipőket, bakancsokat, kerékpárokat próbálhatnak ki a terepen.

A Magyar Természetjáró Szövetség 2015 őszén adta át a turistacentrumot a felújított kilátóval együtt.

Piszkéstetői csillagvizsgáló

csillagdaMagyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézet csillagvizsgálójának építkezése 1958-ban kezdődött, anyagi fedezetére 9 millió forintot hagyott jóvá az akkori kormányzat. Az obszervatórium építése során elsőként a csillagászok lakhelyéül szolgáló főépület készült el, amit Szrogh György Ybl-díjas építész tervezett, és alakja az Oroszlán csillagképet mintázza. Az épület további különlegessége, hogy mind a négy irányból szemlélve különbözik a szintek száma. Itt kaptak helyet a szolgálatban lévő csillagászok lakószobái, a mindennapi élethez szükséges helyiségek, a könyvtár, egy gyönyörű panorámájú társalgó, laborok, műhelyek. A főépület elkészülte után kezdték el a 60/90 cm-es Schmidt-távcsõ kupolájának építését. Amikor 1962-ben átadták, ez volt az ország legnagyobb távcsöve, hatalmas látómezeje – 16×16 cm-es fotólemeze száz teleholdnyi területet lehetett rögzíteni – olyan kutatási témák beindítását tette lehetővé, amelyeket korábban nem műveltek hazánkban.

A piszkéstetői obszervatórium első vezetője Detre László volt. Az intézmény kiépítése 1971-re fejeződött be, azóta jelentős csillagászati beruházás nem történt hazánkban.

Az obszervatórium három kupolája közül a legnagyobb a Felső-Mátra több pontjáról is jól látható. Érdekesség még a napóra, mely a főépülettől északkeletre áll egy oszlopon. Ekvatoriális, árnyékvetője pólusra mutat. A számlap rézdomborítású 0,8 m átmérőjű félkör. 1989-ben állították fel.

A csillagvizsgáló előzetes bejelentkezéssel látogatható, megközelíthető jelzett turistaúton gyalogosan, de gépkocsival is.
http://www.konkoly.hu/latogatas.shtml